- Elviszlek Carlisle-hoz – mondta Emmett, és vészjósló pillantást vetett Edwardra és Ashleyre.
- Inkább kórházba mennék – mondtam gyengén.
- Buta Bella, Carlisle majd ellát téged – mondta Emmett.
- Bella, miért…? Kezdte Edward megkínzottan.
- Ne most Edward!
Zavarodottan ráncoltam a homlokom. De egyszerűen túl rosszul voltam ahhoz, hogy gondolkozzak. Emmett kinyitotta az ablakomat, és kiugrott velem a lakásból. Túl kábult voltam ahhoz, hogy mindezt felfogjam. Csak annyit éreztem, hogy fut, és hogy a szél összeborzolja a hajamat. Nemsokára egy hatalmas házhoz értünk, ami az erdő szélén állt. Ez volt az egyetlen ház a közelben, ha jól láttam. Terrakotta színű volt, és négy emelet magas. Az ablakokon vastag sötétítőfüggönyök voltak, de a második emeleten az egyik ablaknál Alice-t véltem felfedezni. Egy veranda volt a bejárati ajtó előtt.
Esme rögtön kinyitotta az ajtót, és odarohant hozzám.
- Bella! Mi történt kedvesem? – kérdezte rémülten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése